Nem csak azért szeretjük simontornyai birtokunkat, mert a hozzánk vezető fákkal, bokrokkal benőtt mélyút élő fátylat borít és hűsítő árnyat ad az arra járóknak. Birtokunk bejárata egy szerelem legendáját is őrzi.
Történt vagy sem, az 1900-as évek elején a Simontornyával szomszédos Vámon hatalmas földbirtokokkal rendelkező Strasszer Vilmos a Zichy családtól vett birtokán élt új kastélyában.
A kastély szolgálója a csinos Anna több legénynek is megtetszett, de ő csak a birtok simontornyai lovászával, szegény Lászlóval volt hajlandó szóba állni.
László azonban szegény családból származott, dolgosak, de nincstelenek voltak, olyan szegények, hogy a falun kívül a szőlőhegyen (birtokunk mai bejáratánál) laktak szűkösen egy löszfalba vájt kis egyhelységes „pincelakásban”.
Hiába is dolgozott szerencsétlen éjt-nappallá nem jutott előre a dolgában, szerelmét Annát pedig addig nem kaphatta meg, míg tisztességben el nem tudta volna tartani.
A történet sajnos nem záródott a szerelmesek házasságával, László bárhogy igyekezett, nem tudta előteremteni a kért összeget.
Bánatában a Sió patakba ugorva László megátkozta a birtok gazdáját Vilmost, hogy ilyen szívtelen volt és nem eresztette a lányt szerelméhez.
A helyiek még hallották mit mondott a híd szélén állva: ha nem lehet övé Anna, hát a gazdának se legyen birodalma békességében, pusztuljon és vessen az új birtoka a megépült kastéllyal.
Hát ezért látni ma is veszve és romos állapotban Vámon a kastélyt, és ezért dobtak a falubeliek mindig a szőlőhegyen elhaladva szegény László egykori kis löszfal lakásánál a már megüresedett, félig eltömődött pincébe kis pénzérméket, hátha egyszer összejön Lászlónak a lány megváltásához elég pénz, ha éltében nem, de az égiek között legalábbis.
Fogalma: „A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével együtt.”
Vidéki szálláshelyünkön felelős tulajdonosokként arra törekszünk, hogy az emberi és természeti környezetünk kialakításával minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után.
A birtok környezetének kialakításakor az épületek passzív ház építési technológiája, fűtési és hűtési rendszerének okosházzal történő vezérlése csökkenti a felhasznált energia mennyiségét. A birtok energiaellátása (mely már nemcsak az emberi lakókörnyezet és pihenést szolgáló élményelemek működtetéséhez, hanem az ember közlekedésének elősegítéséhez – elektromos autók töltéséhez is hozzájárul) nem foszilis energiahordozóból, hanem napelempark által megtermelt energiából történik.
A keletkező szervetlen hulladék szelektív gyűjtése már az emberi tevékenységével keletkező hulladék későbbi minél nagyobb százalékú felhasználásához járul hozzá. A keletkező szerves hulladék (mind a lakókörnyezetben, mind a mezőgazdasági termelés során) pedig a birtok növényeihez komposztálás után kerül kiszórásra.
A keletkező szennyvízből iszapzsákos szennyvízfeldolgozással, lebontó baktériumokkal szerves trágyát állítunk elő, míg a megtisztított szennyvizet a növények gyökereihez juttatjuk.
Vidéki szálláshelyünk természetének jövő generációja számára ökológiai, bio gazdálkodásunk segít, hogy a lehető legkevesebb vegyi anyaggal kezeljük a talajt, a vizeket és összességben a természeti környezetet, hogy ezzel a tevékenységünkkel a bolygót jobban megterhelnénk, mint amennyire az önmagától regenerálódni képes.
E mellett a szőlőbirtok újratelepített szőlőültetvényéhez olyan rezisztens szőlőfajtákat (Fehér szőlő – Borsmenta; vörös szőlő – Pino Regina, csemegeszőlő – Julcsi) ültettünk, melyek magyar, pécsi Kertészeti Egyetemen kikísérletezett szőlőfajtái, melyek a szárazságot, gomba és vírusfertőzéseket jobban viselik, mint hagyományos régi szőlőfajták. Ezzel hosszú távon felkészítjük növényeinket a változó klímához. A szőlő sorok között már a növénytakarót megőrizve, a növényfajták változatosságával és talajtakarással növeljük a talajban a nedvességet.
A birtok területének vízháztartásának növelése céljából a domboldalon teraszokat alakítottunk ki, ahonnan a víz már nem tud eltávozni, lemosni a termőréteget, ill. az épített környezetnél keletkező esővizet összegyűjtve szikkasztjuk el a birtok növényeinek gyökeréhez.
Úgy gondoljuk, a jelen technológiai szint mellett birtokunk a lehető legmagasabb szinten tudja vendégeink szükségleteit kielégíteni a környezeti és természeti erőforrások megőrzése mellett, illetve ha vendégként ezt a helyet választja, akkor ehhez és ennek megőrzéséhez mind hozzájárul.
https://simontornyaivar.hu
Salamon fia Simon alországbíró Kun László uralkodása idején, 1277-ben tornyot építtetett a településen, és később a város Simonról és a toronyról kapta a nevét: “Simontornya”. 1508-ban kerül Buzlay Mózes tulajdonába, aki Ulászló udvarában királyi fő-ajtónálló és művelt diplomata hírében állt és a középkori várból az itáliai reneszánsz ízlést követő, előkelő főúri székhelyet alakít ki itt. Az egész épületet rendkívül finom reneszánsz faragványokkal ékes ajtók, kandallók, címerek stb., díszítették, amelyek a Jagelló-kori reneszánsz építészet legmagasabb színvonaláról tanúskodnak. Később török kézen volt, majd a Habsburg-hű Styrum-Lymburg családhoz került és elvesztette jelentőségét.
A magas öregtorony bal oldala melletti kaputornyon keresztül, egy külső lépcsőn át jutunk be a várba, majd egyből a félig nyitott udvarba. Jobbra, a keleti palotaszárny (melyet Buzlay Mózes alakított ki lakórésznek itáliai mesterek keze munkáját dícsérő kőfaragványú ablakokkal) földszinti termeiben alakították ki még a vártörténeti kiállítást.
Minden év május végén rendezik meg a simontornyai várnapot, ahol korhű jelmezbe öltözött hagyományőrzők, fegyveres bemutatók és egyéb középkori kalandok vonzzák a látogatókat.
https://degikastely.hu
Magyarország legjelentősebb klasszicista kastélya, melyet a Festetics család építtetett. Magyarország egyik leggazdagabb grófi családja több, mint 100 évig éllt ebben a kastályban, mely 2022 évben teljes felújításon esett át.
A kastélyt a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegették, mivel több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, s az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt.
Magyarország legnagyobb angol parkja is itt található, melynek mérete megegyezik a New York-i Central Parkéval, számtalan növényritkaságnak ad helyet. Egyik tavának közepén egy kis szigeten áll a némtalföldi stílusban épült Hollandi-ház. A földszint tehénistállóként szolgált, míg az emeleten a tüdőbeteg Festetics Andorné számára alakítottak ki egy berendezett lakosztályt, ugyanis azt tartották, hogy az istálló ammóniatartalmú levegője és a frissen fejt tej jót tesz a betegnek.
https://pipovarkastely.hu
Zsigmond királyunk híres törökverő lovagja, a firenzei kereskedő családból származó Filippo Scolari 1416-ban kezdte el építeni vidéki, főúri székhelynek. A vidék urának leányát Ozorai Borbálát nőül véve gótikus palotának építette.
Az ozorai várkastély jelenlegi képe a reneszánsz korszakot idézi: helyreállított és rekonstruált reneszánsz kőfaragványok díszítik belső udvarát és emeleti folyosóit. A vár kiállítása Zsigmond király korának lovagi kultúráját idézi meg.
'/%3E%3C/svg%3E){kind=small}
